Rólunk

"Megálmodtuk, megcsináltuk."

A MintaMókus kettőnk egyenrangú, közös munkája. Egyikünk nélkül sem vált volna ez a hely azzá, ami lett: inspiráló, otthonos alkotótérré.

  • Dénes Ágnes – az álmodó, takács és kéziszövő szakoktató

    A szövöde megnyitása életem izgalmas fordulópontja.  Színeset álmodni valamivel könnyebb, mint ezt a ragyogó víziót megvalósítani és fenntarthatón működtetni.

    Aprónép korom óta rajongtam mindenért, ami fonal, korán megtanultam kötni, horgolni, hímezni és hát mindig azok a technikák érdekeltek, amihez az aktuális tudásszintemről még erőst kapaszkodni kellett. A kéziszövést 40 éves korom körül fedezetem fel magamnak, és az is hamar kiderült, hogy a vászonszövéssel megérkeztem.

    Az elmúlt évek során megragadtam minden feltáruló alkalmat és lehetőséget, hogy feljesszem tudásom, szerencsémre kiváló tanárokat, szövőtársakat sodort mellém az élet.  Számomra szőni tanulni legalább akkora öröm, mint azt művelni. Mindent IS tudni akarok.
    Hálás vagyok a Mindeneknek, hogy Nádudvaron lehetőségem volt takács szakirányon népi kézművesnek tanulni. Hálás vagyok Galánfiné Schmidt Terikének, hogy diákjává fogadott.  Ő az a mester, aki nem csak a szakmára, de saját példamutatásával a szakma iránti alázatra is tanított.

    És mert a jó takács is holtig tanul, előbb népi játszóház vezető, majd Debreczeni János mester szakmai vezetése mellett sikeres népi kismesterség oktató, szövő szakoktatói képesítést is szereztem.

    Hiszem, hogy a közösségben alkotás olyan hozzáadott értéket képvisel, ami megsokszorozza az egyéni kreativitást és sikerélményt. A MintaMókust nem csak saját műhelyemnek álmodtam, de egy textiles közösségi térnek mindazok számára, akik hozzám hasonlóan értéknek tartják a kétkezi alkotást, a lélekkel átszőtt létezést, az együttműködést. Úgy érzem, ami rajtunk múlik, beletesszük, és az igazi kihívás az, hogy sikerül-e az üzenetünket mások számára is átadni.

  • Kovács Attila  – az építő és támasz

    Áginak volt egy nagy álma. Amiről úgy is beszélt, mint egy álomról. Színesen. Átéléssel. Mégis olyan érzéssel, mintha az álom nem is lehetne más, csak a képzelet játéka, a fantázia incselkedése. De ebben az álomban ő nagyon boldognak látszott.

    Őszintén nem értettem, hogy ha az álmában minden ennyire valószerű, minden részlet ennyire a helyén van, ha ő ettől olyan boldog, miért is ne lehetne megvalósítani? Mivel az álomszerű dolgokhoz nem értek, ellenben tudok villanyt szerelni, meg festeni, mázolni, glettelni, bútort szét- és összeszerelni, létra tetején egyensúlyozni, kifúrni, beverni, levágni, felrakni, leszedni, nem hagytam annyiban a dolgot.
    Segítettem megvalósítani Ági álmát, és továbbra is igyekszem mindenben támogatni őt.

    A szövödében találkozhattok velem a bármitis javítva, zenét hallgatva, a helyet kinyitva, becsukva, szóval itt vagyok, ha épp Áginak, vagy nektek szükségetek van valamire.